Több mint etetés és séta

Állatot tartani nem csak móka – felelősség is

Valami különös történik, amikor egy állat beköltözik az otthonunkba. Egy bundás (vagy tollas, pikkelyes) lény egyszer csak a mindennapjaink részévé válik. Vár minket, ha hazaérünk, hozzánk bújik, ha fázik, néz ránk azokkal a hatalmas szemekkel, mintha értené, milyen napunk volt. És talán tényleg érti is. De bármennyire is cuki, egy állat nem játék. Nem egy plüssfigura, amit le lehet tenni, ha meguntuk. Ha egyszer magunkhoz veszünk egy élőlényt, az nemcsak öröm, hanem felelősség is hosszú évekre.

Nem elég a tál kaja meg egy séta

Sokan azt hiszik, hogy az állattartás annyiból áll, hogy reggel kiborítjuk a tápot a tálba, este meg elvisszük egy rövid sétára. Pedig ez csak a jéghegy csúcsa. Egy állat társaságra vágyik, játszani akar, tanulni, felfedezni a világot. Ha beteg lesz, nem tudja elmondani. Nekünk kell észrevennünk, ha valami nincs rendben és elvinni az orvoshoz (akkor is, ha az nem olcsó mulatság). És igen, néha a kerti cipő bánja, máskor a kanapé de ha vállaljuk, hogy állatot tartunk, ez is benne van a pakliban.

 Ne ajándékozzunk állatot – életet adunk, nem tárgyat

Amikor közelegnek az ünnepek  sokak fejében megfordul: milyen cuki lenne egy kiskutya ajándékba! A gond csak az, hogy az első pár nap cukisága után jön a valóság: szétkapott papucs, esti séták esőben, hajnalban nyüszítés, állatorvosi költségek.

 A kidobott állat nem érti, mi történt

Talán ez a legszomorúbb része az egésznek. Az a kutya vagy macska, akit az út szélén hagynak, nem tudja, miért maradt egyedül. Csak vár. Egy ideig még remél, aztán megtanul félni, éhezni, elbújni. Már nem bízik többé – és néha késő, mire valaki segíteni próbál. Ilyenkor nemcsak egy állat szíve törik meg – hanem mindazoké, akik látnak benne valamit, amit mások nem: egy szerethető, hűséges, értékes lényt.

Mi a titka a felelős állattartásnak?

Nem kell tökéletes gazdinak lenni. Elég, ha jelen vagyunk, ha törődünk, ha tanulunk és ha nem hagyjuk cserben azt, aki nem tud magáért beszélni.

Nem hőstett, ha megetetjük, elvisszük orvoshoz, vagy ha megtanítjuk ülni. Ezek az alapok. De minden simogatás, minden türelmes szó, minden közösen töltött perc ajándék – nekünk és neki is.

Mátészalka Város Önkormányzata a legutóbbi Képviselő-testületi ülésén az állatvédelemmel is foglalkozott. Hangsúlyozták, hogy minden lakos köteles az állatokkal szemben tisztelettel és felelősséggel viseltetni, az állattartók pedig kötelesek gondoskodni állataikról. Kóbor állatok bejelentésére a 06 44 501 377-es telefonszámon van lehetőség.

Egy élet, egy döntés, egy hűséges társ

Ha már van állatunk és gondját viseljük: le a kalappal.
Ha még csak gondolkodunk rajta, gondoljuk végig alaposan.

Ha látjuk, hogy valaki bajban van – akár ember, akár állat – próbáljunk segíteni. Mert a világ jobb hely, ha figyelünk egymásra.