Mit kell tudni a Nagypéntekről?

Nagypéntek a Katolikus Egyházban

Ez az egyetlen ünnep, mikor a katolikus egyházban nem mutatnak be szentmisét, hiszen maga Jézus mutatja be az áldozatot. Helyette csonka misét tartanak. Az oltár üres: nincs rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. Emlékeztethet akár a Golgota csupasz sziklatömbjére is, a keresztre feszítés helyszínére. A pap vértanúságot szimbolizáló, piros öltözékben, némán vonul az oltárhoz a ministránsokkal, majd leborulnak az oltár előtt. A liturgiában felolvassák a megváltó szenvedésének a történetét János evangéliumában, majd előadják a passiót, drámai módon felidézve Krisztus szenvedését. Leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet, mely előtt kezdetét veszi az egyetemes könyörgés; az Egyház tagjaiért, minden hívőért, a világért, a nem hívőkért, az ország és világ vezetőiért és a szenvedőkért.

Nagypéntek a Református Egyházban

Nagypéntek a reformátusok legnagyobb ünnepe. Az év legcsöndesebb napja, amely gyászról és bűnbánatról szól. Református hagyomány ilyenkor templomba vinni a legkisebb gyermekeket is. Számukra ez az egyetlen hagyományos böjtnap és ilyenkor osztják az úrvacsorát, mellyel igaz hitükkel és lelki szájukkal veszik magukhoz a hívek Krisztus testét és vérét.

Mert én az Úrtól vettem, a mit néktek előtökbe is adtam: hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret, És hálákat adván, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.

Keresztútjárás

Nagypénteki szokás a keresztútjárás, mely során a hívők felidézik Jézus szenvedésének az állomásait a templomban, vagy sok településen szabadtéren lévő tizennégy stáció előtti imádsággal. A keresztútjárás hagyománya egészen az apostolok koráig nyúlik vissza, a via dolorosáig (a fájdalmak útja), illetve a via crucis-ig (a kereszt útja). Az eredeti útvonalon Jeruzsálemben van és Jézus nyomait követi, melyet végigjárt a kereszttel a Golgotáig. Később emlékkápolnákat létesítettek az útvonal főbb állomásainál, melyeket tükröznek a Magyarországon állított művészi kálváriák is.

Néphagyományok

Nagypéntek a kereszténység hajnalából származó ünnep, így rengeteg helyi szokás kötődik hozzá. Sokszor pogány ünnepek és rituálék, falusi bölcsességek olvadtak a keresztény hitvilágba, egyedi rítusokat alkotva.

Nagypénteki mosakodás

Nagypéntek hajnalán rituális szokás volt a mosakodás. A hagyomány szerint aki nagypénteken megfürdik napfelkelte előtt, azon nem fog majd a betegség. Almágyon a nagypénteki hajnalban hozott vizet rózsavíznek, Vecseklőn hollóvíznek nevezik, melyet nem csak betegségek ellen tartottak jónak, de azt gondolták, hogy szépít és a szeplőnek is kiváló ellenszere. Szeged-Alsóvárosban a beteg gyerekeket vitték le a Tiszához, hogy a folyó lemossa róluk a bajt.

Jószágfürösztés

Sokfelé ismert szokás volt a jószágfürösztés is; a gazdák kihatották az állataikat a patakhoz, ahol itatták és fürösztötték őket, hogy ne legyenek betegek. Székelyföldön éjfélkor merítettek vizet az Oltból, hogy megszenteljék vele az istállót és az állatokat, de a lakók is ihattak belőle.

Féregűzés

Nagypéntek a féregűzés ideje is: hagyományos megforgatni a sonkát vagy szalonnát a hajnalban hozott vízben, hogy ne essen bele a féreg. A hagyomány szerint Jézus halálának emlékezetére minden háznál kialudt a tűz, ezért tilos volt a korai tűzgyújtás nagypénteken. Innen származik a Göcseji féregűző szöveg: „Patkányok, csótányok, egerek, poloskák, oda menjetek, ahol füstös kéményt láttok!” és az Érsekcsanádi szokás, mely szerint a gazdasszony megvárja, hogy más kéménye füstöljön, mielőtt tüzet rak, nehogy bolhák lepjék el a házát.

Tűzgyújtás

Középkorba visszavezethető szokás a nagypénteki tűzgyújtás, annak emlékezetére, hogy hajnalban, mikor Jézust Pilátus elé vitték, a szolgák és katonák tűz mellett melegedtek. A felvidéki hiedelmek szerint azért kell a férfiaknak tüzet rakniuk hajnalban, hogy ne verje el a jég  a termést.

Ételek és italok

Nagypénteken a hívők tartózkodnak húsételektől és legfeljebb háromszor ehetnek, valamint egyszer lakhatnak jól. Szokásos étrend ilyenkor a rántott leves, bableves, illetve a mákos vagy túrós tészta. A hagyomány szerint a férfiak akik tartják a szigorú böjtöt, reggelire csak kenyeret ehetnek, és hogy nyáron ne másszon kígyó a hasukba, pálinkát isznak rá.

Kincsásás

Pogány hagyomány szerint a nagypéntek a kincsásók napja, mert ilyenkor az kincseiket őrző szellemek elhagyják az őrhelyüket és megnyílnak a rejtett bejáratok, így a leleményes emberek összegyűjthetik a titkos értékeiket.

Jóslások

A néphagyomány szerint, ha egy hajadon tojáshéjat tesz a küszöbére, az lesz a férjük foglalkozása, mint az első férfié, aki a tojáshéjra lépve bejön a házba. A tojásból az időjárást és aratást is meg lehetett jósolni: nagypéntek éjjelén feltörték és egy pohár vízbe csurgatták, majd az úszó sárgájából meghatározták, milyen lesz a termés.