Gyermeknek lenni
Különleges látásmód, tiszta érzelmek és a felfedezés öröme – pillantsunk be a gyermekkor világába, hogy jobban értsük őket és újra rátaláljunk önmagunkra.
A gyermekkor az életünk egyik legvarázslatosabb, mégis legtörékenyebb időszaka. Sokszor hajlamosak vagyunk felnőttként nosztalgiával visszatekinteni rá, de ritkán állunk meg igazán elgondolkodni azon, mit jelent gyermeknek lenni – érzelmileg, lelkileg, társadalmilag.
A világ felfedezése nap mint nap
Gyermeknek lenni annyit, mint minden nap újat tanulni – az iskolában és az élet minden területén. Egy gyermek számára a világ nem magától értetődő: a madarak repülése, a víz csobogása, egy másik ember mosolya mind felfedezésre váró csoda. Minden első élmény – az első hóesés, az első barátság, az első csalódás – formálja a belső világukat.
Érzelmek, amelyeket meg kell tanulni kezelni
A gyermekkor érzelmi hullámvasút is. Még nem tudják mindig pontosan mit éreznek és gyakran nem is tudják kifejezni azt. Ezért van, hogy egy-egy apró esemény – egy eltört játék, egy elveszett ceruza – világméretű tragédiának tűnhet számukra. A gyermekek érzelmei őszinték, nyersek és mélyek. Ők még nem tanulták meg elrejteni az érzéseiket – és éppen ez ad különös tisztaságot lényüknek.
Függőség és bizalom
Gyermeknek lenni azt is jelenti: rászorulnak másokra. A biztonságérzetük szüleiken, tanáraikon, a körülöttük lévő felnőtteken múlik. Ez a kiszolgáltatottság azonban lehetőséget is ad arra, hogy mély bizalmi kapcsolatok szülessenek. A gyermekek ösztönösen érzik, ki az, aki őszintén jelen van életükben – és ha ezt megérzik, képesek feltétel nélkül bízni bennünk.
Játék – a tanulás és az élet
A játék nem csak időtöltés, ez a gyermekek nyelve. Játékon keresztül dolgozzák fel a bennük zajló eseményeket, utánozzák a felnőtteket, újraélnek, kipróbálnak, tanulnak. Egy gyerek, aki játszhat szabad, fejlődik és megtalálja a helyét a világban. Ha meg akarjuk érteni, hogyan érez egy gyermek, figyeljük meg, hogyan játszik.
A jelenben élni
Talán ez az egyik legnagyobb különbség gyermek és felnőtt között: a gyermek a jelenben él. Nem töpreng a jövőn, nem rágódik a múlton – a mostban van. Ezért tudnak teljes szívvel nevetni, őszintén sírni és minden idegszálukkal belefeledkezni abba, amit éppen csinálnak. (Tőlük újra tanulhatnánk ezt a fajta létezést.)
Gyermeknek lenni nem csupán az életkor kérdése. Egy világ, amely még formálódik, egy lélek, amely még tanul bízni, szeretni, félni és remélni. Felnőttként a legnagyobb ajándék, amit egy gyermeknek adhatunk, az az odafigyelés, a biztonság és a lehetőség, hogy önmaga lehessen. Mert a gyermekkor nem ismételhető – de maradandó nyomot hagy.