Egy pedagógus gondolatai a hivatásról


A tanári pálya nem egyszerű szakma, szívből jövő hivatás – különösen akkor, ha valaki már gyermekkorától a tantermek világában érzi otthon magát.

Egy pedagógus gondolatai a hivatásról
Bajkán Barbara, a Móricz Zsigmond Görögkatolikus Kéttannyelvű Általános Iskola tanítója

Interjúnkban Bajkán Barbara vall személyes indíttatásáról, aki szülei példáját követve lépett a nevelés útjára. Megosztja tapasztalatait arról, hogyan lehet ma, a digitális korszakban is hitelesen megszólítani a gyerekeket és milyen eszközökkel tehetjük tartalmasabbá a vakáció hónapjait, hogy a nyári szünet ne csupán pihenés, hanem fejlődési lehetőség is legyen.

Mi volt az a személyes élmény, ami arra ösztönözte, hogy tanár legyen és hogyan formálta ez a döntés az életútját?

Szüleim mindketten ízig-vérig pedagógusok voltak, így szinte „beleszülettem” ebbe a varázslatos világba. Elkötelezettségük, lényük észrevétlen módon a nevelés-oktatás felé terelte érdeklődésemet. Kicsiként szüntelenül a „Tekóban” „lógtam”. Ültem Édesapám óráin, ábrándoztam, milyen jó lenne ott állnom a katedrán, felnőttként! Az ő példája indított utamra. Ma is minden nap arra törekszem, hogy hasonló biztonságot, szeretetet, hitet adjak a rám bízott gyerekeknek.

Hogyan lehet ma, a digitális világban hatékonyan lekötni a gyermekek figyelmét és milyen kihívásokkal néz szembe egy pedagógus ebben a folyamatosan változó környezetben?

A digitális világ rengeteg lehetőséget kínál, ám egyben ugyanannyi kihívást is jelent. A gyerekek figyelmét nem elég pusztán frontális módon lekötni; játékosság, interaktivitás, élményszerű tanulási körülmények szükségeltetnek. Véleményem szerint, az egyik vezérfonal, hogy kapcsolódjunk a gyermekek lelkéhez, érdeklődjünk világuk iránt, építsünk kíváncsiságukra, próbáljunk olyan módszereket találni, amelyek megérintik őket. Nehézséget jelent az állandó virtuális információáradat, ami miatt a gyermeki figyelem elkalandozhat, ezért egyensúlyoznunk szükséges az új eszközök és a klasszikus emberi kapcsolódások között.

Mit tanácsolna a szülőknek, hogyan tölthetik a gyerekek a nyári szünetet úgy, hogy egyszerre tudjanak kikapcsolódni, de közben a tanulás ritmusa se vesszen el teljesen?

A nyári szünet elsősorban a pihenésről, feltöltődésről szól, de a tanulás nem csupán az iskolapadban történhet! Játékos formában, kirándulásokkal, közös felfedezésekkel, otthoni tevékenységekkel, olvasással, társasjátékokkal, múzeumlátogatásokkal rengeteget tanulhatnak a gyerekek. A kulcs a természetes kíváncsiság életben tartása, nem pedig a tananyagszerű tanulás erőltetése. Egy könnyed napirend, amelyben helyet kaphatnak mindezen élmények, sok fejlődési lehetőséget tartogathatnak.

Mit gondol, milyen jelentősége van az olvasásnak és az önkéntes tanulásnak a nyári hónapok alatt, és milyen módszerekkel lehet ezeket a tevékenységeket motiválóvá és élményszerűvé tenni?

Az olvasás áldásos kaput nyit a világra, amin belépve nyáron még szabadabban kalandozhatnak gyermekeink. Fontos, hogy ne kötelezőként éljék meg ezt a tevékenységet! Segíthetjük őket azáltal is, hogy maguk választhatnak a boltban, könyvtárban könyvet, képregényt, újságot. Meghitt, közös olvasások, térképes kincskereső játékok, olvasónaplók helyett rajzos naplók szintén motiválóak lehetnek.

Ön szerint mennyire szükséges a strukturált napirend a nyári szünet alatt? Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a spontaneitás és a biztonságot adó rendszer között?

A gyerekeknek valóban biztonságot ad egy laza, de kiszámítható keret, ugyanakkor a nyár pont attól szép, hogy van benne szabadság és játékosság. Érdemes rugalmas napirendet kialakítani: legyen benne mozgás, pihenés, közös étkezés, egy kis „csendes” idő és kreatív tevékenységek. A spontaneitás pedig mindig helyet kaphat: váratlan fagyizás, séta, vagy esti mese a kertben felejthetetlen élmény lehet az egész Család számára.

A digitális eszközhasználat a vakáció idején is kiemelten fontos téma. Milyen szempontokat vegyünk figyelembe a képernyőidő szabályozásakor, és milyen alternatívákat javasol a digitális tér helyett?

A kulcs a mértékletesség és a tudatosság. Fontos, a képernyőidő ne legyen „üresjárat”, hanem tartalmas tevékenységet szolgáljon! (ismeretterjesztő videók, kreatív alkalmazások) A digitális világ helyett legjobb alternatíva, valódi élmények gyűjtése: barkácsolás, főzés, beszélgetés, kirándulás, kertészkedés, játékok.

Milyen hatással van a gyerekek fejlődésére, ha a család rendszeresen közös programokat szervez? Milyen tevékenységek támogatják leginkább az érzelmi, szociális és értelmi kibontakozásukat?

A közösen eltöltött idő a gyermek biztonságérzetének, önbizalmának, stabil értékrendjének, érzelmi intelligenciájának egyik legfontosabb építőköve.

Ezekből az élményekből tanulják meg, hogyan lehet együttműködni, dönteni, helyzeteket kezelni, érezni és kifejezni magukat. A gyermekkori érzelmi muníció örök életre meghatározza jellemünket, személyiségünket. A legjobb programok azok, ahol mindenki aktív résztvevő lehet, legyen az egy közös főzés, kirándulás, sport, játék vagy alkotás.

Mennyire látja hasznosnak, hogy a gyermekek a szünet ideje alatt is részt vegyenek célzott fejlesztő programokon, mint például logopédiai vagy mozgásfejlesztő foglalkozások?

Amennyiben a gyermek fejlődési igénye úgy kívánja, a szünet ideje alatt is feltétlenül szükségesek és hasznosak ezek a fejlesztő programok. A nyári szünet nemcsak pihenésre ad lehetőséget, hanem arra is, hogy egy nyugodtabb, kevésbé strukturált környezetben lehessen a gyermekekkel foglalkozni – úgy, hogy közben nem érzik iskolai kötelességnek a részvételt. Átkeretezve, kicsit más ritmusban, játékosabb formában megélve, a logopédiai vagy mozgásfejlesztő foglalkozások szinte észrevétlenül válnak játékká. Ez különösen fontos azoknál a gyerekeknél, akik a tanév során túlterheltek, vagy akiknél épp a felszabadult, kötetlenebb közegben lehet elérni valódi fejlődést. A legfontosabb, hogy ezek a programok ne teherként jelenjenek meg, hanem olyan élményként, amely közben fejlődhetnek, önbizalmat szerezhetnek, és megtapasztalhatják, hogy tanulni jó.

A pihenés és az aktív elfoglaltság közötti egyensúly megtalálása sok családban dilemmát jelent. Ön szerint hogyan lehet ezt tudatosan és a gyermek igényeit figyelembe véve jól kialakítani?

A gyermekek igényei különbözőek, van, aki mozgékonyabb, van, aki a nyugodtabb elfoglaltságokat kedveli. Fontos megfigyelni, mire van valóban szüksége gyermekünknek; mikor fáradt, mikor túl sok már az impulzus. Egészséges egyensúlyt az teremthet, ha van idő a szabad játékra, a nyugodt együttlétre, de vannak izgalmas élmények is. Nem kell minden nap „programgyárnak” lennie, néha a közös sütés vagy árnyékban való beszélgetés sokkal többet ad, mint egy eseményekkel zsúfolt nap.

Pedagógusként Ön hogyan tölti a nyári hónapokat? Van olyan tevékenység, amely feltölti, inspirálja, vagy segít szakmailag is megújulni a tanévkezdésre?

A nyár számomra is az élménygyűjtés ideje. Elsősorban Családom körében töltekezem. Mindemellett sok időt töltök a természetben, valamint, igyekszem behozni, olvasás tekintetében, az éves lemaradásomat! A tanévkezdésre is lelkesen készülök, új ötleteket, módszereket keresek, szakkönyveket olvasgatok. A legnagyobb energiát azonban mindig az a tudat adja, hogy az új tanévben újra találkozhatom a gyerekekkel, kollégáimmal, dolgozóinkkal, vagyis az iskolai családommal.