Útfejlesztések, gazdasági növekedés és jövőtervezés

Mátészalka már abba a helyzetbe került, hogy az M49-es a város határán halad. Talán ezzel is összefügg, hogy a város belterületi útjait is két részletben fejlesztik?

Abból a szempontból igaza van, hogy megfontolt útfejlesztési stratégia mentén haladunk, de azt elárulom, hogy a mi stratégiánk már évekkel korábban megszületett. Azon igyekeztünk 2018-tól kezdve, hogy saját forrásból minden évben valamennyit lépjünk előre útfejlesztések terén, ha van pályázat, ha nincs. Ennek egyébként fontos része lenne az M49-es is, amely közel harmincéves álom megvalósulását jelenti. A mi belterületi útjainkról elmondhatjuk, hogy lépésről lépésre haladunk előre, hiszen ezek az utak nagy része a hatvanas–hetvenes években épültek, és nagyon-nagyon ideje volt már hozzákezdeni a felújításukhoz.

De igazából erre a teljesítményre a koronát a magyar kormány által megépítendő M49-es gyorsforgalmi út teszi fel Mátészalka számára. Miért olyan fontos ez? Ez a várost keresztülszeli – mi csak „négysávos útnak” hívjuk. Megmértük: több mint hetven százalékkal csökken a forgalom, főleg a kamionforgalom, ha ez az út megépül. A COVID, majd az orosz–ukrán háború hatására az ilyen beruházások egy részét a kormány elnapolta, de mi nagyon boldogok voltunk, hogy ez a fejlesztés benne maradt abban a bizonyos „kalapban”, amit mindenképpen megvalósítanak, késedelem nélkül. Ez nagyon sok embernek, nagyon sok településnek könnyíti meg az életét. Ismereteink szerint 2026 második felére készen is lesz.

Már most láthatók a felüljárók, a hidak – és ez nagyon jó érzés. Ez teljes mértékben át fogja alakítani Mátészalkát. Első körben Ököritófülpösig, második körben pedig egészen a magyar–román határig megváltozik az itt élők közlekedési kultúrája.

Az előbb volt egy mondata, ami megütötte a fülemet: hogy saját forrásból valósítják meg a belterületi utak rendbetételét. A városban lévő iparüzemek tényleg annyit fizetnek be, hogy van a büdzsében pénz erre? Hiszen itt világhírű optikai üzemek is működnek.

Igen, Mátészalka iparűzési adóerő-képessége folyamatosan nő. Idén terveink szerint elérjük a két és fél milliárd forintos iparűzési adóbevételt. Ezzel – ismereteim szerint – az ország nyolcvan legnagyobb bevételt elérő önkormányzata közé tartozunk. Fontos, hogy ebből az összegből ne csak a színház, az uszoda, a strandfürdő vagy a sportegyesület fenntartására jusson, hanem olyan beruházásokra is, amelyek nem feltétlenül látványosak, de jelentősen javítják a lakosság életminőségét – mint például az út-, járda- és csapadékvíz-elvezetési fejlesztések.

Minden évben betervezünk egy bizonyos összeget önerős útfejlesztésekre is. Van, amikor kétszázmillió forintot, máskor száznyolcvanmilliót – mikor mennyit.

Természetesen önkormányzati utakról beszélünk, nem államiakról. Több szakasz is már annyira rossz állapotban volt, hogy muszáj volt kezdeni velük valamit – sőt, voltak olyan utcák is, ahol még mindig földút volt. Ez méltatlan egy városhoz. Elkezdtünk tehát előrelépni. Az elmúlt három évben közel harminc útszakaszt tudtunk felújítani valamilyen forrásból.

Tavaly közel 500 millió forinttal emelkedett az iparűzési adóbevételünk. Persze a szolidaritási hozzájárulás összege is nőtt, de mi mégis úgy döntöttünk, hogy a fejlődés nem állhat meg. Ezért – mint az önkormányzatok harmincvalahány százaléka – mi is bevezettük az építményadót. Ezer négyzetméter felett kell fizetni, két kategóriában: 1000–3000 m² között, illetve a 3000 m² feletti építmények esetében.

Ebben az évben 250 millió forintos bevételt tervezünk ebből. Előzetesen egyeztettünk a város hatvan legnagyobb vállalkozásával, és megígértük – és ezt tartjuk is –, hogy ezt a pénzt nem beforgatjuk működésbe, hanem tételesen elszámolunk vele, külön költségvetési soron kezeljük, és kizárólag utak, járdák és csapadékvíz-elvezető rendszerek felújítására fordítjuk.

Ha visszakanyarodunk az autópályához: mivel a városnak van ipari parkja, nemcsak közúton, hanem vasúton is megközelíthető. Van már jele annak, hogy felfedezték Mátészalkát a befektetők?

Olyannyira, hogy a közel százhektáros ipari parkunkból már csak négy hektárnyi szabad terület maradt. Azt mondhatjuk, hogy teljesen tele van. Ezért három éve elkezdtünk dolgozni azon, hogy hozzávásároljunk egy hatvan hektáros területet. Ez pontosan olyan terület, amilyet Ön is említett: vasútvonal által érintett, ipari vágánnyal ellátott rész, a várostól ellentétes irányban.

Ha látunk olyan eladó területet, ami alkalmas lehet erre, akkor azt meg szoktuk vásárolni. Egyre több vállalkozás érdeklődik, minden adott ahhoz, hogy Mátészalka gazdasági kapacitása a következő években újabb szintet lépjen.

Ez az érem egyik oldala. A másik: megvan a munkaerő? Megvan az a képzett, kiművelt emberfő, aki majd ezekben az üzemekben dolgozik?

Emellett harmadik éve működik Mátészalkán a Nyíregyházi Egyetem kihelyezett tagozata, többek között gépészmérnöki szakkal. A napokban tárgyaltam dr. Háskuti János úrral, a Nyíregyházi Egyetem elnökével, hogy milyen formában lehetne bővíteni a képzéseket. Legalább két új egyetemi szakot szeretnénk elindítani Mátészalkán – pont azért, hogy ki tudjuk elégíteni a jelenlegi és a jövőbeni gazdasági igényekhez szükséges humánerőforrás-keresletet.