Tiszta környezet – jó közérzet


Mátészalka célja a kulturált hulladékgyűjtés erősítése, az illegális szemétlerakás visszaszorítása és a tisztább környezet megőrzése.

Tiszta környezet – jó közérzet

A város mintaprogrammal segíti a rendezett hulladékgyűjtést, de a sikerhez lakossági szemléletváltás is kell.

A környezetvédelmi világnap (június 5.) a figyelem középpontjába állítja a zöldváros programot, ami Mátészalkán nem pusztán elméleti stratégia: a mindennapokban folyamatosan láthatók a konkrét tettek, intézkedések. Ezek egyike a hulladék rendezett kezelése, amelyhez a város ugyan megteremti a feltételeket, de az eredmények eléréséhez szükség van a lakosság együttműködésére is. Erre is felhívja a figyelmet Pankotai László, a Mátészalkai Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodájának vezetője.

Már több mint másfél évtizedes múltra tekint vissza a kezdeményezés, amely részben az illegális hulladéklerakók felszámolását, részben a kommunális hulladék kulturált gyűjtését célozta meg

– mondja Pankotai László.

Az önkormányzat a civil szervezetekkel összefogva minden évben bekapcsolódik a „Te szedd!”-mozgalomba, ahol a résztvevők rengeteg zsákot megtöltenek. Az örömbe azonban üröm is vegyül, hiszen még mindig sokan szórják el a szemetet. Ahol lehetőség adódik, a város pályázati forrásokat szerez a környezetvédelmi akciókhoz – például a „Tisztítsuk meg az országot” programhoz –, de minden esetben megteremti az önerőt is.

Mintaértékű program a fedett hulladéktárolók kialakítása a társasházas lakóövezetekben, a lakásszövetkezet és a társasházkezelők partnerségével

– folytatja az irodavezető.

Évtizedekkel korábban a hulladékgyűjtők a társasházakból a közterületekre kerültek, így szemetes gócpontokká váltak. Az önkormányzat a korábbi rossz gyakorlat megszüntetésére úgy döntött, hogy amennyiben a lakóközösségek beszerzik az új, korszerű tárolásra alkalmas gyűjtőedényeket, fokozatosan kialakítja a zárt tárolás feltételeit. A lakókra két kötelezettség hárul: tartsák zárva a tárolókat, és a hulladékot kizárólag a konténerekbe helyezzék el.

Az első reakciók reménykeltőek. Az ilyen tárolók környezete rendezettebbé, szebbé és tisztábbá vált, ezért a program folytatása nem kérdéses

– mondja Pankotai László.

Hozzáteszi: nem lehet eléggé hangsúlyozni a szemléletváltás, vagyis korunk divatos kifejezésével élve az edukáció fontosságát.

A családon belüli jó példákkal, helyes gyakorlatokkal és neveléssel kell természetessé tenni, hogy igényesek vagyunk magunkkal és a környezetünkkel szemben.

A város költségvetéséből még mindig nagyon sok pénzt kell fordítani az illegális szemétlerakók felszámolására és az eldobált hulladék összegyűjtésére, pedig ezt az összeget sokkal fontosabb célokra is lehetne fordítani. Fontos lépés volt a hulladékudvar kialakítása az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Kft.-vel partnerségben.

A kezdeményezés bevált: az egyes háztartásoknál képződő plusz hulladékot – különösen az elektronikai és háztartási veszélyes hulladékot – egyre többen itt adják le, így az nem az utcákon és tereken köt ki.

A város minden lehetséges módon ösztönzi és segíti a szemléletváltást a városlakók bevonásával. Példaként említhető a szelektív hulladékgyűjtés, a kertes házaknál a komposztálás, valamint az összeköthető zacskók használata, különösen az ételmaradékok esetében. Működik a hulladékradar is: a lakossági bejelentésekre az önkormányzat belterületi részeken reagál, míg külterületeken a közterület-felügyelők járőrözésével sikerül visszaszorítani a szemetelést.

A kritikus helyeken naponta akár többször is megjelennek. Tettenérés esetén feljelentés a következmény, nagyobb mennyiségű vagy veszélyes hulladék esetén pedig már sokkal komolyabb büntetési tételre kell számítani. Ezekben az ügyekben a környezetvédelmi hatóság jár el, de mindezt jobb megelőzni. Mindenkinek ez az érdeke – emlékeztet az irodavezető.