Mátészalka kulcsszerepet kap a régió utánpótlásában


Mátészalka kiemelt szerepet kap a Várda Labdarúgó Akadémia új preakadémiai rendszerében, amely egységes szakmai háttérrel segíti a helyi tehetségek fejlődését. A program célja, hogy a gyerekek saját közegükben maradva kapjanak esélyt a profi futballra és az egészséges életre.

Mátészalka kulcsszerepet kap a régió utánpótlásában

Valami visszavonhatatlanul elkezdődött Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, és ennek egyik legfontosabb nyertese Mátészalka. A Várda Labdarúgó Akadémia kelet-magyarországi preakadémiai tehetséggondozó központjának létrehozása nemcsak szakmai, hanem társadalmi mérföldkő is – különösen azoknak a városoknak, amelyek mostantól valódi regionális központként működhetnek. Mátészalka ezek közé tartozik.

Kilenc település, kilenc alközpont, egységes szakmai módszertan és egy olyan anyagi modell, amely végre a kiskluboknak is valódi perspektívát kínál. A cél világos: a térség gyerekei ne a képernyők előtt nőjenek fel, hanem esélyt kapjanak arra, hogy a pályán bontakoztassák ki tehetségüket – akár Mátészalkáról indulva az élvonalig.

Bár a program központja Kisvárdán található, a rendszer lelke a vidéki alközpontokban dobog. Mátészalka kiemelt szerepet kapott: a város és vonzáskörzete olyan gyűjtőterületté válik, ahonnan a környék legtehetségesebb 6–12 éves labdarúgói bekerülhetnek az egységes szakmai rendszerbe.

Révész Attila, a Várda Labdarúgó Akadémia sportigazgatója a bemutatón világossá tette:

„Nem játékosokat akarunk elvinni, hanem rendszert építünk.”

A mátészalkai gyerekek nem elszakadnak a saját klubjuktól, hanem ott fejlődhetnek tovább, ahol eddig is futballoztak – csak éppen a Várda Akadémia szakmai felügyeletével, modern eszközökkel és ellenőrzött képzési programmal.

A magyar labdarúgás egyik legnagyobb hiányossága régóta ismert: a versenysport és az amatőr futball között tátongó szakadék, különösen a legfiatalabb korosztályokban. A mátészalkai és környékbeli klubok eddig sokszor egyedül maradtak ezzel a kihívással.

„Van versenysport, van amatőrsport, és a kettő között nincs átjárás. Ezt a falat bontjuk most le” – fogalmazott Révész Attila.

A svájci modellre épülő rendszer egyik legfontosabb eleme, hogy már kisgyermekkorban felismerjék azokat a fizikai és alkati adottságokat, amelyek bizonyos posztokra predesztinálhatnak egy játékost. Egy mátészalkai fiú, aki a mérések alapján később 190 centiméteres belső védő lehet, nem vész el csak azért, mert jelenleg még ügyetlenebb vagy későn érő típus.

A minőség biztosításáért olyan elismert szakemberek felelnek, mint Török László és Szank Attila, valamint a Várda Akadémia pro licenszes edzői. A szakemberek rendszeresen látogatják majd a mátészalkai edzéseket is: nemcsak edzésterveket hoznak, hanem ellenőriznek, mérnek és segítenek.

A cél az, hogy egy mátészalkai gyerek ugyanazt a figyelmet és képzést kapja meg, mint aki már a központi akadémián edz.

Dr. Seszták Miklós országgyűlési képviselő már nemcsak sport-, hanem egészségügyi és társadalmi kérdésként beszélt a programról. Felidézte, hogy 10–15 évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt, hogy Északkelet-Magyarország ilyen szintű futballstruktúrával rendelkezzen.

„Írják be a naptárba ezt a napot. Öt-tíz év múlva büszkék lehetünk arra, hogy Mátészalka is részese volt ennek.”

A képviselő szerint a program tehermentesíti az önkormányzatokat, miközben a legfontosabb célt szolgálja: mozgásra, közösségre és küzdésre tanítja a gyerekeket.

„A legolcsóbb gyógyszer az, amit nem kell beszedni” – utalt a sport megelőző szerepére.

Ha Mátészalkáról csak egyetlen NB I-es játékos indul el, már sikerről beszélhetünk. De ha „csak” egészséges, küzdeni tudó felnőttek nőnek fel ebből a rendszerből, akkor is nyert az egész város.