Akik mindig elsőként és bátran érkeznek,ha baj van


Interjúnkban Tamás Ferenc tű. alezredes, a Mátészalkai Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője mesél a katasztrófavédelem mindennapjairól, kihívásairól.

Akik mindig elsőként és bátran érkeznek,ha baj van

Milyen feladatokat lát el egy katasztrófavédelmi kirendeltségvezető, és milyen főbb tevékenységi körök tartoznak a munkaköréhez?
A Mátészalkai Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetőjeként két hivatásos tűzoltó-parancsnokság és egy katasztrófavédelmi őrs tartozik a közvetlen irányításom alá.

A legfontosabb feladatom, hogy felelősséggel irányítsam a jogszabályban foglalt tűzoltósági, polgári védelmi és iparbiztonsági szakterületi feladatok végrehajtását, valamint gondoskodjak a rám bízott személyi állomány szolgálatellátásáról, a rendelkezésre álló erők és eszközök folyamatos bevethetőségéről.

Milyen típusú riasztások fordulnak elő leggyakrabban a katasztrófavédelem által felügyelt körzetben? Vannak-e visszatérő esetek, jellemző veszélyforrások, illetve milyen eseményekre kell leggyakrabban reagálniuk a mindennapi munkájuk során?

A tűzesetek vonatkozásában elsősorban szabadtéri tüzek miatt vonulnak a tűzoltóink, de jelentős a lakóépületek és azokhoz kapcsolódó melléképületek tűzeseteinek száma is.

A műszaki mentések nagyon szerteágazóak. Jellemzően viharkárok és közúti balesetek miatt van szükség tűzoltói beavatkozásra, de egyre gyakoribbak a szén-monoxid-szivárgással kapcsolatos esetek is.

Melyek a legnagyobb kihívások, amelyekkel jelenleg szembe kell nézniük?
Az egyik legnagyobb kihívást napjainkban a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban előforduló rendkívüli időjárási körülmények és az ezekből adódó tömeges káresemények kezelése jelenti. Példaként említhető a 2023-as jégverés, amely elsősorban Nagyecsedet és térségét sújtotta, és több száz ingatlanban okozott kárt.

Milyen döntéseket kell meghoznia gyorsan egy-egy bevetés során?
Tűzoltás vagy műszaki mentés során kulcsfontosságú a gyors helyzetfelismerés, és a döntést a tűzoltásvezetőnek egyszemélyi felelősként kell meghoznia. Az emberi élet megmentése az elsődleges szempont, de ugyanilyen fontos a beavatkozó tűzoltók testi épsége, valamint az anyagi javak védelme.

Van olyan eset, ami különösen mély nyomot hagyott Önben?

Pályafutásom során rengeteg személyes tragédiával találkoztam. A tűzesetek és balesetek során elhunyt vagy súlyosan sérült emberek látványa, valamint egy élet munkájának megsemmisülése mély nyomot hagy a tűzoltókban – ezeket az emlékeket nem lehet elfelejteni.

Mi volt a legnagyobb tűzeset vagy katasztrófa, amelyen részt vett?
Beosztott tűzoltóként vettem részt az 1995-ös nyírbátori Cereol-tűz oltásában, ahol többnapos, megfeszített munkával sikerült megfékezni a tüzet. Vezetőként a 2013-as dunai árvízi védekezésben, a 2016-os erdőháti jégverésben, a 2019-es viharkárok során, valamint a 2023-as nagyecsedi jégverésnél irányítottam a védekezést operatív törzsi vezetőként.

Hogyan segítik egymást a tűzoltók egy-egy megterhelő bevetés után?
A tűzoltók között nagyon szoros bajtársiasság van. A szolgálatellátás során és az azt követő időszakban is igyekeznek meghallgatni egymást, ami nagy segítség mindenki számára. Ugyanakkor fontos, hogy szolgálaton kívül is legyen kivel megosztani a megélt eseményeket – pár, szülő, barát – mind segíthet feldolgozni a történteket.

Mennyit változott a tűzoltás technológiája az elmúlt években?
A technológia robbanásszerűen fejlődik, a katasztrófavédelemnek pedig ezzel lépést kell tartania. 2017-től négy új gyártású tűzoltó gépjármű került rendszerbe a mátészalkai laktanyában.

Ezek korszerű technikával felszerelt járművek, amelyek alkalmasak a legkülönfélébb beavatkozásokra is.

Mennyire fontos a lakosság felkészítése és oktatása a tűzvédelemre?
A megelőzés a leghatékonyabb eszköz a tűzvédelemben is. Fontos feladatomnak tartom, hogy rendszeresen felhívjam a lakosság figyelmét a tűzesetek megelőzésére, a füst- és szén-monoxid-érzékelők használatának fontosságára, valamint a tűzvédelmi előírások betartására.

Az év első három hónapjában 139 lakástűz keletkezett Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, amelyeket 121 órás beavatkozási idő alatt 220 tűzoltójárművel számoltak fel.

Ezek közül egyik ingatlanban sem volt füstérzékelő, pedig az ilyen eszközök életet és értékeket menthetnek.

A legtöbb tűz a kéményekből indult, de gyakoriak voltak a konyhai, hálószobai és nappali eredetű tüzek is – legtöbbször elektromos hibából, nyílt láng használatából, fűtési rendszer meghibásodásából vagy figyelmetlenségből fakadóan.

A szén-monoxid szivárgások száma is növekvő tendenciát mutat: az első negyedévben 23 esethez riasztották a térség tűzoltóit, 3 személy szenvedett mérgezést. A szén-monoxid jelenléte jellemzően nem megfelelő légutánpótlás miatt fordul elő zárt térben működő nyílt lángú berendezések használata során. A megelőzés egyik leghatékonyabb módja a megfelelő szellőzés biztosítása és érzékelő felszerelése.