A guberálás nem ott kezdődött, hogy valaki belenyúlt a kukába.

A guberálás nem ott kezdődött, hogy valaki belenyúlt a kukába. Hanem ott, amikor Mátészalka évtizedekkel ezelőtt kiengedte a kukákat a közterületre.

Mátészalkán a guberálás ügye nem új keletű történet, és nem is csak arról szól, hogy valaki szegénységből, kényszerből vagy megszokásból belenéz egy kukába. A város egyik régi, rosszul kezelt döntésének következményét látjuk ma is nap mint nap az utcákon.

Nagyjából harminc évvel ezelőtt Mátészalka Város Önkormányzata megengedte, hogy a társasházakban lévő kukatárolókat felszámolják, a hulladékgyűjtő edényeket pedig a lakóközösségek közterületre tegyék ki. Ez akkor lehet, hogy kényelmes megoldásnak tűnt, de ma már látszik, hogy városképi, köztisztasági és közbiztonságérzeti szempontból is rossz irány volt.

Ahol a kuka nyíltan, fedetlenül, záratlanul kint áll az utcán, ott előbb-utóbb megjelenik a turkálás, a szétszórt hulladék, a kiborított szemetes, a bűz, a szél által széthordott zacskó, papír, ételmaradék. Ezt nem lehet csak azokra rákenni, akik a szemétben keresnek valamit. A rendszer lett rosszul kitalálva.

Sokan kérdezik, teljesen érthetően: miért nem büntetik meg azokat, akik a kukákban turkálnak?

A válasz kellemetlenül egyszerű: önmagában a guberálás Mátészalkán nem tiltott külön tényállásként. Nincs olyan helyi rendeleti pont, hogy „guberálni tilos”. És ez nem véletlen.

A mátészalkai 13/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelet nem azt mondja ki, hogy aki belenyúl egy kukába, azt automatikusan meg kell büntetni. A rendelet lényege inkább az, hogy a közterületet tisztán kell tartani, nem lehet beszennyezni, és senki nem viselkedhet úgy, hogy abból szeméthalmok, szétdobált hulladék vagy elhagyott lerakók legyenek.

Ezért jogilag nem az a döntő kérdés, hogy valaki belenézett-e a kukába. Hanem az, hogy mi maradt utána. Rendben visszazárta, nem szórt szét semmit, nem hagyott koszt maga után? Vagy kiborított zsákok, ételmaradék, papír, flakon és bűz maradt a járdán?

Mert a kettő között óriási különbség van.

A 19/2023. (XI. 23.) mátészalkai közösségi együttélési rendelet sem tartalmaz külön „guberálási tilalmat”. Ez a rendelet csak azt tudja szankcionálni, amit kifejezetten közösségi együttélési szabálysértésként nevesít, és ami nem minősül már eleve bűncselekménynek vagy szabálysértésnek.

A közterület-felügyelő szerepe ilyen esetekben főleg az lehet, hogy intézkedik, rögzíti a történteket, jegyzőkönyvet vesz fel, és ez alapján a jegyző eljárhat, ha valóban történt szennyezés vagy más rendeletsértő magatartás. Országos szabály is van erre. A 2012. évi II. törvény 196. §-a szerint köztisztasági szabálysértést követ el az, aki közterületet, közforgalmú épületet vagy közforgalmú közlekedési eszközt beszennyez. Magyarul: a rendőrség is akkor tud igazán érdemben fellépni, ha a guberálás után szétdobált szemét, kiborított kuka, beszennyezett járda, út, parkoló vagy buszmegálló marad.

Az Alkotmánybíróság korábban már kimondta, hogy az önmagában vett guberálás általános tiltása problémás. Ha nincs szemetelés, nincs rongálás, nincs más jogsérelem, akkor pusztán az, hogy valaki a szemétben keresgél, nem feltétlenül tekinthető olyan társadalomra veszélyes magatartásnak, amelyet büntetni kellene.

A városnak viszont ettől még van dolga. Sőt, nagyon is van.

Mátészalkán az elmúlt években elindult egy irány, amely legalább a probléma gyökeréhez nyúl: a nyitott, közterületi kukák helyett zárt kukatárolók épülnek. Ez nem látványos politikai szlogen, nem szalagátvágós csodafegyver, hanem egy földhözragadt, gyakorlati megoldás. Pont az a fajta városüzemeltetési munka, amelyből több kellene.

Elsőként pilot jelleggel az Alkotmány belsőben és a Hild János parkban épültek zárt kukatárolók. A lakossági visszajelzések és az önkormányzati tapasztalatok alapján ezek beváltak. Nem oldanak meg minden társadalmi problémát, de egy dolgot igen: ahol a kuka zárt helyen van, ahol lehetetlen kiborítani, széthordani, feltúrni.

Ezután több helyszínen is megjelentek ilyen tárolók, például a Móricz Zsigmond utca–Ipari út belső részen is.

Következik a Hild János park második üteme, ahol 12 darab tároló épül. Ennek azért is van jelentősége, mert a terület egyik fele korábban már rendezve lett, így a második ütemmel egy régóta problémás városrész válhat tisztábbá és kezelhetőbbé. A volt „Márka” mögötti részen 7 darab zárt kukatároló építését tervezik, ennek jelenleg még folyik a felmérése. A könyvtár mögötti részen pedig 6 darab tároló készülhet el.

Ezeknél a helyszíneknél pontos telepítési időpontot és végleges műszaki részleteket addig nem lehet felelősen mondani, amíg le nem zárulnak a közműegyeztetések és a tervezési munkák. Ez nem kifogás, hanem a valóság: egy ilyen tárolót nem lehet csak úgy letenni oda, ahol éppen üresnek tűnik a hely. Nézni kell a közműveket, a megközelítést, a lakók használatát, a hulladékszállító jármű mozgását és azt is, hogy ne teremtsen újabb konfliktust.

A rendszernek van egy fontos feltétele is: zárt kukatárolót azok a lakóközösségek kaphatnak, ahol a lakók a lakásfenntartók közreműködésével megvásárolják a hulladékgyűjtő edényzetet, és biztosítják azt a területet, ahol a tároló megépíthető.

Ez sokaknak elsőre kényelmetlenül hangozhat, de világosan kell beszélni: ha egy társasház tisztább, rendezettebb környezetet akar, abban a lakóközösségnek is részt kell vennie. Az önkormányzat nem tud minden társasház helyett dönteni, fizetni, szervezni és felelősséget vállalni. A jó megoldáshoz kell a város, kell a lakásfenntartó, és kell a lakóközösség is.

A következő években a program folytatódhat. Felmerült a Kálvin tér környékének rendezése, vizsgálták a minigarzonok mögötti részt, és a Bajcsy utca is terítékre került. Ezek mind olyan pontok, ahol a nyitott kukák, a széthordott hulladék és a rendezetlen közterület régóta rontja a környék hangulatát.

A lényeg tehát ez: Mátészalkán nem az fogja megoldani a guberálást, ha minden problémára rendőrt hívunk. A jog csak akkor tud fellépni, ha szemetelés, szennyezés vagy más konkrét jogsértés történik. A valódi megoldás az, ha a város fokozatosan megszünteti azokat a nyitott, rendezetlen kukapontokat, amelyek évtizedek óta termelik a konfliktust.

A guberálás tünet. A nyitott közterületi kuka az okok egyike.

És ha ezt végre komolyan vesszük, akkor nemcsak kevesebb lesz a szemét az utcán, hanem Mátészalka is rendezettebb város képét mutathatja.