Kevesebb kamion, csendesebb város – mit hozhat Mátészalkának az M49?

A 49-es főút Mátészalka és Csengersima közötti szakasza évtizedek óta jóval több egyszerű országútnál. Győrteleken, Ököritófülpösön, Porcsalmán és több más településen szinte a házak között halad át a személy- és teherforgalom. Mátészalkán pedig a Jármi út és az Alkotmány út viseli ennek egyik legnagyobb részét.

Győrtelek térségében nagyjából 6100, keletebbre 5200 körüli volt a napi forgalom, a csengersimai határnál pedig közel 2850 járművet mértek. Mátészalkán csak a tehergépkocsik száma meghaladta a napi kilencszázat.

Aki naponta közlekedik a Jármi vagy az Alkotmány úton, annak ezt aligha kell számokkal bizonyítani. Reggel és délután hosszú kocsisorok, kamionok, nehézkes kikanyarodás, zaj és folyamatos terhelés tartozik a város mindennapjaihoz.

Az M49-ről Mátészalkán már jó ideje beszélünk.

Az út előkészítése 2017–2018 körül gyorsult fel, az első ütem tervezésére 2019-ben kötöttek szerződést. A terveket az UVATERV és az Unitef ’83 konzorciuma készítette mintegy 1,5 milliárd forintért.

A kivitelezés 2022 végén indult el.

Az első ütem az M3-as autópályától Ököritófülpösig 28,2 kilométer hosszú, kétszer két sávos gyorsforgalmi út. Csomópontok, hidak, felüljárók és pihenőhelyek épülnek.

A beruházást a Duna Aszfalt Építő Zrt. végzi, a kivitelezési szerződés értéke nettó 138 milliárd forint feletti. A szakaszt 2026 végéig forgalomba kell helyezni.

A szeptember 27-én ismertetett kormányzati döntés szerint folytatódhat az M49 építése a román határig. A második szakasz további 17,6 kilométer gyorsforgalmi utat jelent Csenger és az új határátkelő irányába. A tervek szerint 2029 közepére készülhet el, és ha a román oldali csatlakozás is megépül, Szatmárnémeti egészen az M3-as autópályáig gyorsforgalmi kapcsolatot kaphat.

Mátészalka korábbi fenntartható városi mobilitási terve az M49 megépülése után az átmenő forgalom, különösen a kamionforgalom 50 – 70 százalékos visszaesésével számolt. Vagyis a sokat emlegetett 60 százalékos csökkenés nem légből kapott szám, hanem beleillik a korábbi szakmai becslésekbe.

Az UVATERV forgalmi modellezése egyes útszakaszokon még ennél is látványosabb változást jelzett. A Jármi úton a napi mintegy 12 ezer egységjármű száma 3000 körülire csökkenhet, az Alkotmány úton pedig 8500-ról nagyjából 4000-re eshet vissza a forgalom.

Ezek persze becslések.

A helyi autóforgalom nem fog eltűnni, és nem lesz egyik napról a másikra üres a Jármi út. Az viszont reális várakozás, hogy a ma Mátészalkán csak keresztülhaladó kamionok és személyautók jelentős része az M49-et választja majd.

Könnyebbé válhat a kihajtás a mellékutcákból, mérséklődhet a terhelés a nagyobb csomópontokban, és a kisebb átmenő forgalom kedvezőbb feltételeket teremthet a gyalogos- és kerékpáros közlekedés biztonságosabb kialakításához is.

Olyan útszakaszokon is lehet majd gondolkodni forgalomcsillapításban vagy más városi kialakításban, ahol ezt ma az átmenő forgalom gyakorlatilag lehetetlenné teszi.

De nem mindenki jár feltétlenül jól.

Ha több ezer átutazó jármű elkerüli Mátészalkát, az út menti benzinkutak, üzletek, vendéglátóhelyek és szolgáltatók egy része kevesebb spontán betérő vásárlóval találkozhat. Az a forgalom, amely ma zajt és dugót okoz, közben pénzt is hagy a városban. Ennek egy része szintén elkerülhet bennünket.

Ha pedig valóban eltűnik az átmenő forgalom fele, vagy akár ennél is több, ritka lehetőség nyílhat arra, hogy közösen újragondoljuk a Jármi út, az Alkotmány út és más, ma túlterhelt városi szakaszok szerepét.

Kevesebb átmenő forgalom mellett már nemcsak arról lehet beszélni, hogyan férjen el rajtuk minél több autó. Felmerülhet a forgalomcsillapítás, a gyalogos- és kerékpáros kapcsolatok javítása, a parkolási rend átalakítása, több zöldfelület vagy akár egyes útszakaszok városiasabb kialakítása is.

A legnagyobb változás végül lehet, hogy nem az M49-en lesz látható, hanem itt, Mátészalkán: kevesebb kamionnal, kisebb zajjal és élhetőbb főutakkal.